A PSZICHOANALÍZIS

  • A pszichoanalízis módszere
    olyan oki pszichoterápia, amely képes a tünetek mögé hatolni és az így elért jelenbeli gyógyulás a tapasztalatok szerint a legeredményesebben előzi meg a későbbi pszichés zavarok kialakulását.
  • A pszichoanalízis célja
    minden életkorban a harmonikus szeretni tudás és az önbecsülést hozó munkaképesség elérése vagy helyreállítása.

Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (MPE)
írta: Halász Anna

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (MPE) a Nemzetközi Pszichoanalitikus Szövetség (IPA) tagjaként a Magyarországon működő pszichoanalitikusok szakmai, tudományos társulása, amely kezeskedik tagjainak magas, nemzetközi kritériumoknak megfelelő szakmai színvonaláért. Ezt garantálja a nemzetközi tagság, amellyel együtt jár, hogy az MPE alkalmazza és követi az IPA minden tagegyesületére nézve előírt, magas igényű képzési követelményeket és csatlakozási kritériumokat. Mivel az MPE tagjai automatikusan IPA tagok is, a tagság formálisan nemzetközi elismertséget is jelent.

A pszichoanalízis, mint eszmerendszer, mint gyógyítási módszer és mint mozgalom Freudnak köszönheti létrejöttét a 20. század elején. A pszichoanalitikus mozgalom igen gyorsan terjedt, a kezdetben Freud köré csoportosuló bécsi analitikusokhoz hamarosan több európai, sőt amerikai tanítvány is csatlakozott. A magyar pszichoanalízist Ferenczi Sándor neve fémjelzi, akinek javaslatára 1910-ben alakult meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület, majd 1913-ban a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület. Ettől fogva Bécs után Budapest lett az egyik legnagyobb pszichoanalitikus szellemi és terápiás központ, amelynek művelői sajátos analitikus szemléletüknek köszönhetően önálló iskolát alkottak. A Budapesti Iskola néven ismertté vált irányzat több tagja azonban a második világháború alatt emigrálni kényszerült (közülük legismertebb Bálint Mihály), emiatt az Egyesület tagsága erősen megfogyatkozott. A háborút követően, a lelkes újrakezdési lendület ellenére, az ellenséges politikai légkör hatására a nagy múltú Magyar Pszichoanalitikus Egyesület feloszlani kényszerült.

Az 50-60-as évek alatt az itthon maradt analitikusoknak köszönhetően az analitikus tevékenység búvópatak formájában fennmaradt, majd a 70-es években a lelkes tanítványok aktivizálódásának köszönhetően felszínre tört. Ennek kézzel fogható jele volt az, hogy a Nemzetközi Egyesület 1975-ben a régi tagok tanítványait közvetlenül felvette sorai közé. Ezt a nemzetközi nyitást azután lassú felzárkózási folyamat követte, amelynek során 1989-től újra önálló tagegyesületté válhattunk.

A 70-es évek nemzetközi elismerését /újra elismerését lassan a magyarországi intézményesedés is követte. 1980-ban a Magyar Pszichiátriai Társaság megalakulásával a pszichoanalitikusok a társaság Pszichoterápiás Szekciójának tagjaként, mint munkacsoport, elnyerték háború utáni első legális formájukat. Nem mellesleg érdemes megjegyezni, hogy a Terápiás Szekció vezetője is analitikus volt, méltó elismeréseként annak a ténynek, hogy a magyarországi pszichoterápiás mozgalom kezdetektől a pszichoanalitikusok aktív közreműködésével bontakozott ki. 1989-ben, az egyesülési törvény megszületésével, az analitikusok végre Magyarországon is önálló egyesületet létesíthettek, amelyet –mint már említettük- az IPA önálló képzéssel rendelkező egyenrangú tagegyesületnek ismert el.

A pszichoanalízis, mint eszmerendszer és, mint pszichoterápiás eszköz a 20. század tudományos, pszichológiai gondolkodásának egyik meghatározó alakjának, Freudnak köszönheti megszületését. Felfedezésének lényege az volt, hogy felismerte: viselkedésünk mozgató rugója tudatos elképzelésünk ellenére, zömében tudattalan és a lélek mélyén szunnyadó vágyak és tilalmak irányítása alatt áll. A lelki megbetegedés a klasszikus pszichoanalitikus felfogás szerint a különböző vágyak és tilalmak konfliktusában gyökerezik, vezető tünete a szorongás. Mai felfogásunkban ez a koncepció kiegészül azzal, hogy a megbetegítő kínok és szorongások kialakulása elválaszthatatlan attól a kapcsolattól, amelyben ezek az élmények születnek.

A pszichoanalízis egy intenzív pszichoterápiás módszer, amely heti többszöri gyakorisággal (3-4 alkalommal) alakít ki sajátos, úgy nevezett áttételi kapcsolatot, amelyen keresztül a terapeuta a páciens belső, tudattalan működésmódját jobban megértheti és kezelheti. Ez azt jelenti, hogy a lelki eredetű kínt a pszichoanalitikus tudattalan motívumokhoz köti, azokat tudatosítja és értelmezi. A pszichoanalízis ilyen értelemben a rejtett motívumok és a lelki kapcsolatok megértésének és feltárásának tudománya. A pszichoanalízis másrészt egy gondolkodási rendszer, amely minden lelki eredetű jelenségre képes magyarázattal szolgálni. A pszichoanalízis emiatt széles körben alkalmazható. Számtalan területen bizonyította alkalmazhatóságát, mint a mentálhigiéné, gyerek pszichológiai ellátás, csoportterápiák, stb.

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület működése

Az Egyesület 34 tagot, és közel ugyan ennyi tagjelöltet tömörít. Az Egyesület tagjai igen intenzíven vesznek részt a gyógyításon kívül a magyar pszichoterápiás élet minden területén. A pszichoanalitikusok dolgoznak csoport-pszichoterapeutaként, családterapeutaként, többen pszichodramatisták is, de sok gyerek-pszichoterapeuta alapképzettsége is analitikus. A pszichoanalízis széles alkalmazhatóságát bizonyítja az is, hogy az analitikus szemlélet számtalan segítő foglalkozásút segíti munkájában. Ezeken túl a pszichoanalízis, mint gondolatrendszer oktatása több egyetemen is jelen van.

Az Egyesület tagjai igen intenzív tudományos és kutató munkát végeznek, évente szervezik például országos hírű tudományos konferenciájukat. Ezen kívül a tagok és tagjelöltek számos előadást tartanak más konferenciákon, publikációink száma is igen jelentős.

Az Egyesület Tanulmányi Bizottsága szervezi és felügyeli a pszichoanalitikus képzést, amely előír minimum 400 óra saját élményt (személyes pszichoanalízist), hét elméleti szemináriumot, és minimum két szupervíziót. A szemináriumokon a jelöltek megismerkedhetnek a pszichoanalitikus gondolkodás alapjaival, a pszichoanalízis régebbi és legújabb irányzataival, betegség elméleteivel valamint a terápia technikai elveivel. Mindezt követi az analitikus esetekkel való munka elsajátításának folyamata. Ez a szupervíziókon keresztül valósul meg. A szupervízió egy sajátos tanulási folyamat, amelynek keretében a terapeuta jelölt a páciensével megélt élményeket egy újabb kapcsolati optikán is átereszti. A képzés menete teljesen egyéni, de vannak bizonyos sorrendi előírások, amelyeket a jelölteknek követniük kell.

Taggá válás folyamata az utóbbi években sokat egyszerűsödött, a pszichoanalízis művelése iránt érdeklődőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy Magyarországon csak az nevezheti magát pszichoanalitikusnak, akit a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tagjai közé felvett. A magyar törvények értelmében pszichoanalitikus azonban csak olyan szakorvos illetve klinikai szakpszichológus lehet, aki pszichoterápiás szakvizsgával is rendelkezik. Ez azonban csupán a taggá válás pillanatában követelmény, ezért képzését bárki, aki orvosi vagy pszichológusi alapdiplomával rendelkezik, elkezdheti. A jelöltek, ha a képzési előírásoknak megfelelnek maguk dönthetik el, mikor kérik tagfelvételüket. Ehhez egy tagsági dolgozat a belépő, amelynek kritériumait a képzési tájékoztatónk tartalmazza.

Az Egyesület kiképzője az a tag lehet, aki kellő klinikai és oktatási gyakorlatot szerzett, és kéri felvételét a kiképzők sorába. A kiképzők feladata elsősorban az analitikus folyamat elsajátításának az elősegítése, azaz a szupervízió.

A hosszadalmas, de rendkívül tartalmas képzési folyamat végén az analitikus olyan tudás birtokába jut, amelynek segítségével érteni és értelmezni tudja mind mások mind saját viselkedését, érti a kapcsolat természetét, és ennek segítségével örömtelibb és harmonikusabb megéléshez juttathatja szenvedő pácienseit.